• 2012. október 16., kedd

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

Az adóalanyiság egyszerű bejelentéssel – mégpedig a bejelentést követő hónap első napjával – jön létre.

Az adónak a tevékenységét kezdő vállalkozás is alanya lehet.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette.

Megszűnik viszont – többek között akkor – az adóalanyiság, ha

  • a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg;
  • a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti;
  • (a naptári negyedév utolsó napjával), a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 500 ezer forintot;

Az adóalanyiság megszűnésétől számított két naptári évig az adóalanyiság ismételten nem választható.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki (vagy akik) bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett személyes közreműködéssel részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

E szabály megsértése esetén a személyesen közreműködő tagot be nem jelentett alkalmazottnak kell tekinteni.

Egy fő kisadózóként történő bejelentése egyébként feltétele az adóalanyiságnak.

Az említett bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e?

Az adó mértéke:

  • a főállású kisadózó után havi 50.000 forint, míg
  • a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 forint

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Amennyiben az egyéni vállalkozó kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, erre a hónapra tételes adót nem fizet.

Az említett adót a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizeti.

A kisadózó vállalkozás naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.

Ezek után nézzük, hogy ezzel az adóval a vállalkozás milyen kötelezettségeket tudhat le?

  • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  •  társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

Értelemszerűen nem mentesül viszont a kisadózó vállalkozás a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

Ami a kisadózók társadalombiztosítási jogállását illeti:

–          a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatási törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, míg

–          a nem főállású kisadózó viszont e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak és társadalombiztosítási, illetve álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Más jogszabályok alkalmazásában (különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából) a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételre tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

A kisadózó vállalkozást természetesen terheli a nyugta- számlaadási kötelezettség azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”.

 


You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.