• 2012. október 16., kedd

Könyvelőirodánk 1990. óta működik, komoly rutinnal,  szakmai háttérrel. Munkatársaink mindegyike rendelkezik a megfelelő szakmai képesítésekkel és pénzügyminisztériumi regisztrációval.   Könyvelési munkánkat szerződés alapján, felelősséggel végezzük.
Alakuló, induló cégeknek, egyéni vállalkozóknak segítünk eligazodni a jogszabályok, hatóságok, ügyintézések szövevényes útvesztőiben, segítséget nyújtunk a legmegfelelőbb cégforma, adózási mód kiválasztásában,  előzetes tanácsadást biztosítunk, melynek ára a majdani könyvelési díjból levonható, azaz ügyfeleinknek ingyenes
Segítséget nyújtunk a vállalkozás számlavezető bankjának kiválasztásában. Tájékoztatjuk a szükséges nyomtatványok fajtájáról, beszerezhetőségéről. Törekvésünk, hogy honlapunkról a lehető legtöbb nyomtatvány letölthető legyen.

Az alap könyvelési díj tartalmazza:
• a cég havi könyvelését,
• a pénztárbizonylatok, pénztári nyilvántartások vezetését
• szállító, vevő analitikus nyilvántartások vezetését
• tárgyi eszközök, immateriális javak  analitikus nyilvántartását
• hitel, kölcsön, lízing nyilvántartását
• a könyvelésből a havi és negyedéves bevallások elkészítését,
• két tag,  vagy egy tag és egy alkalmazott bérszámfejtését,
• teljes körű cégképviseletet az APEH-nál, egészségbiztosítási- és nyugdíjpénz-
táraknál,  a magán nyugdíjpénztáraknál és az önkormányzatoknál,
• tájékoztatást a hatóságok  felé  teljesítendő havi  és  időszakonkénti  befizeté-
sekről,
• tanácsadást
• személyes konzultációt
Az év végi adóbevallás­ok, mérleg, éves beszámolók, a munkáltatói szja bevallások, kifizetői-munkáltatói adatszolgáltatások, nyugdíjpénztári nyilvántartólapok  elkészítését a tizenharmadik havi díj tartalmazza.
Útnyilvántartása elkészítését, a gépjárművek költségeinek kiszámítását alvállalkozó segítségével kérésre biztosítjuk. A közvetítésnek nincs díja, az alvállalkozó árairól tájékoztatjuk.

 

 

 


Kategória: Rólunk, Szolgáltatás | Cimkék: , , ,  | Nincs hozzászólás
• 2017. október 09., hétfő

Ha az online pénztárgépekkel kapcsolatban az alábbi tudnivalókkal tisztában vagyunk, nem érhet meglepetés.   A könyvelők, könyvelőirodák természetesen ügyfeleiknek megadják a szükséges felvilágosításokat, de akiknek nincs megbízott könyvelője, azok számára állítottam össze a pénztárgéppel, pénztárgép naplóval, AP számmal kapcsolatos tudnivalókat.

more…


• 2017. augusztus 11., péntek

Amikor ezt olvassuk: cégkapu, mi jut eszünkbe? Nyilvánvalóan, hogy mi ez már megint, vagy az,hogy újra itt egy felesleges dolog, vagy még az is, hogy ki találta ki ezt az eszement dolgot.

Kezdjük azzal az elképzeléssel, amiért létrehozták.  A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely várhatóan 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal (önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, államigazgatási szervezetekkel) történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.

Miért kell a cégkapu, ha van ügyfélkapu?  more…


• 2013. december 10., kedd

A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni.

Négy esetben engedélyez ettől eltérést a Munka Törvénykönyve.
– A szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő   more…

Kategória: Egyéb, Hírek | Cimkék: , ,  | Nincs hozzászólás
• 2013. november 21., csütörtök

A cégalapítás költségei a következőkből állnak:

1. A cégbírósági eljárás illetéke

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke 50.000 forint.

A cégbejegyzésre irányuló nem egyszerűsített eljárás általános illetéke:

nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600.000 forint;
zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100.000 Ft,
a fenti két pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100.000 forint;
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50.000 forint;
egyéni cég esetén 30.000 forint;
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50.000 forint;
külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50.000 ;
a fentiekben nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 forint.

2. Közzétételi költségtérítés

Egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.

Egyéb esetben a cég bejegyzése közzétételének költségtérítése főszabályként jogi személyiség nélküli cég például betéti társaság esetén 14.000 forint, jogi személyiségű cég, azaz korlátolt felelősségű társaság, nyílt vagy zártkörű részvénytársaság esetén 25.000 forint.

A cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli cég esetén 7.000 forint, jogi személyiségű cég esetén pedig 15.000 forint.

Ha a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus okirat formájában küldi meg a cégbíróságnak, a közzétételi költségtérítés összege a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén 5.000 forint, a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelem esetén 3.000 forint.

3. Ügyvédi munkadíj

Szabad megállapodás kérdése, általában 35-100 eFt között alakul várhatóan.


• 2013. március 19., kedd

1. Bejelentés

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni:

  • személyesen az ország bármely okmányirodájában,
  • elektronikus úton ügyfélkapun keresztül

2. Szükséges okmányok

Az okmányirodában történő személyes ügyintézéskor more…


• 2013. január 09., szerda

A 2013. évi naptárrendezés:

2013. augusztus 24., szombat munkanap
2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap

2013. december 7., szombat munkanap
2013. december 24., kedd pihenőnap

2013. december 21., szombat munkanap
2013. december 27., péntek pihenőnap

hosszu-hetvege-2013

Forrás:


Kategória: Egyéb  | Nincs hozzászólás
• 2013. január 09., szerda

Lakásvásárlás illetéke:

A lakásvásárlási illeték 2012-ben még 4 millió forintig 2 %, 4 millió forint felett 4 % volt, ez azonban 2013-tól egykulcsossá alakult és 4 százalékra változott a teljes összeg után. Ez konkrétan 80 ezer forintos plusz illetékterhet jelent minden 4 millió forintnál nagyobb áron történő vétel esetében. Jól járnak az illetéktörvény módosításával azok, more…


Kategória: Hírek | Cimkék: , ,  | Nincs hozzászólás
• 2012. december 26., szerda

Az ÁFA törvény számlázásra vonatkozó előírásai  2013. január 1-jétől jelentősen módosultak.

A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)

A vevő adószámának első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a számlán abban az esetben, ha a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja

a 2 000 000 forintot.

Ezt csak a belföldön letelepedett adóalanyra írja elő kötelezően a törvény, a belföldön nem letelepedett („csak” áfa regisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező, azonban  ez – ezesetben is, mint bármely más kötelező adattartalmon kívüli információ feltüntetése – lehetőségként adott az adóalany számára.

Az Art. 31/B. §-a szerinti nyilatkozattételi kötelezettség azonban a feltételek fennállása esetén valamennyi belföldön nyilvántartásba vett  áfa alanyra vonatkozik függetlenül attól, hogy  belföldön letelepedett-e.

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést annak az áfa alanynak kell feltüntetni a számlán, aki/amely adóalany az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választotta, és az olyan számlán kell feltüntetni, amelyet a pénzforgalmi elszámolás időszakában általa belföldön teljesített olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsát ki, mely után az általa fizetendő adót az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzforgalmi szemléletben állapítja meg.

Az „önszámlázás” kifejezés

Az Áfa tv. 169. § l) pontja alapján az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a vevő állítja ki. (A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany helyett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva.) Az „önszámlázás” kifejezést a feltételek megléte esetén akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, ha a teljesítésre kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és akkor is, ha a teljesítésre kötelezett külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany.

Egyéb, kötelezően alkalmazandó kifejezések

Az Áfa tv. 169. § n) pontja értelmében, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a „fordított adózás” kifejezést, a p) pontja értelmében az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezést, a q) pontja értelmében pedig az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést kötelező a számlára rávezetni.

Fontos, hogy az idézőjelben szereplő, az előzőekben részletesen bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven, hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven kell feltüntetni (pl. angol/német/francia nyelv használata esetében a megfelelő kifejezések „fordított adózás” esetén „Reverse charge/ Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers / Autoliquidation”, „pénzforgalmi elszámolás” esetén „Cash accounting/ Besteuerung nach vereinnahmten Entgelten‘ (Kassenbuchführung)/ Comptabilité de caisse”,  „önszámlázás” esetén pedig „Self-billing/Gutschrift/Autofacturation”).


• 2012. október 16., kedd

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

Az adóalanyiság egyszerű bejelentéssel – mégpedig a bejelentést követő hónap első napjával – jön létre.

Az adónak a tevékenységét kezdő vállalkozás is alanya lehet.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette.

Megszűnik viszont – többek között akkor – az adóalanyiság, ha

  • a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg;
  • a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti;
  • (a naptári negyedév utolsó napjával), a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 500 ezer forintot;

Az adóalanyiság megszűnésétől számított két naptári évig az adóalanyiság ismételten nem választható.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki (vagy akik) bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett személyes közreműködéssel részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

E szabály megsértése esetén a személyesen közreműködő tagot be nem jelentett alkalmazottnak kell tekinteni.

Egy fő kisadózóként történő bejelentése egyébként feltétele az adóalanyiságnak.

Az említett bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e?

Az adó mértéke:

  • a főállású kisadózó után havi 50.000 forint, míg
  • a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 forint

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Amennyiben az egyéni vállalkozó kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, erre a hónapra tételes adót nem fizet.

Az említett adót a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizeti.

A kisadózó vállalkozás naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.

Ezek után nézzük, hogy ezzel az adóval a vállalkozás milyen kötelezettségeket tudhat le?

  • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  •  társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

Értelemszerűen nem mentesül viszont a kisadózó vállalkozás a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

Ami a kisadózók társadalombiztosítási jogállását illeti:

–          a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatási törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, míg

–          a nem főállású kisadózó viszont e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak és társadalombiztosítási, illetve álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Más jogszabályok alkalmazásában (különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából) a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételre tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

A kisadózó vállalkozást természetesen terheli a nyugta- számlaadási kötelezettség azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”.

 


Kategória: Hírek | Cimkék: , ,  | Nincs hozzászólás