• 2012. október 16., kedd

Könyvelőirodánk 1990. óta működik, komoly rutinnal,  szakmai háttérrel. Munkatársaink mindegyike rendelkezik a megfelelő szakmai képesítésekkel és pénzügyminisztériumi regisztrációval.   Könyvelési munkánkat szerződés alapján, felelősséggel végezzük.
Alakuló, induló cégeknek, egyéni vállalkozóknak segítünk eligazodni a jogszabályok, hatóságok, ügyintézések szövevényes útvesztőiben, segítséget nyújtunk a legmegfelelőbb cégforma, adózási mód kiválasztásában,  előzetes tanácsadást biztosítunk, melynek ára a majdani könyvelési díjból levonható, azaz ügyfeleinknek ingyenes
Segítséget nyújtunk a vállalkozás számlavezető bankjának kiválasztásában. Tájékoztatjuk a szükséges nyomtatványok fajtájáról, beszerezhetőségéről. Törekvésünk, hogy honlapunkról a lehető legtöbb nyomtatvány letölthető legyen.

Az alap könyvelési díj tartalmazza:
• a cég havi könyvelését,
• a pénztárbizonylatok, pénztári nyilvántartások vezetését
• szállító, vevő analitikus nyilvántartások vezetését
• tárgyi eszközök, immateriális javak  analitikus nyilvántartását
• hitel, kölcsön, lízing nyilvántartását
• a könyvelésből a havi és negyedéves bevallások elkészítését,
• két tag,  vagy egy tag és egy alkalmazott bérszámfejtését,
• teljes körű cégképviseletet az APEH-nál, egészségbiztosítási- és nyugdíjpénz-
táraknál,  a magán nyugdíjpénztáraknál és az önkormányzatoknál,
• tájékoztatást a hatóságok  felé  teljesítendő havi  és  időszakonkénti  befizeté-
sekről,
• tanácsadást
• személyes konzultációt
Az év végi adóbevallás­ok, mérleg, éves beszámolók, a munkáltatói szja bevallások, kifizetői-munkáltatói adatszolgáltatások, nyugdíjpénztári nyilvántartólapok  elkészítését a tizenharmadik havi díj tartalmazza.
Útnyilvántartása elkészítését, a gépjárművek költségeinek kiszámítását alvállalkozó segítségével kérésre biztosítjuk. A közvetítésnek nincs díja, az alvállalkozó árairól tájékoztatjuk.

 

 

 


Kategória: Rólunk, Szolgáltatás | Cimkék: , , ,  | Nincs hozzászólás
• 2013. december 10., kedd

A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni.

Négy esetben engedélyez ettől eltérést a Munka Törvénykönyve.
– A szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő   more…

Kategória: Egyéb, Hírek | Cimkék: , ,  | Nincs hozzászólás
• 2013. november 21., csütörtök

A cégalapítás költségei a következőkből állnak:

1. A cégbírósági eljárás illetéke

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke 50.000 forint.

A cégbejegyzésre irányuló nem egyszerűsített eljárás általános illetéke:

nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600.000 forint;
zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100.000 Ft,
a fenti két pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100.000 forint;
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50.000 forint;
egyéni cég esetén 30.000 forint;
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50.000 forint;
külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50.000 ;
a fentiekben nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 forint.

2. Közzétételi költségtérítés

Egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.

Egyéb esetben a cég bejegyzése közzétételének költségtérítése főszabályként jogi személyiség nélküli cég például betéti társaság esetén 14.000 forint, jogi személyiségű cég, azaz korlátolt felelősségű társaság, nyílt vagy zártkörű részvénytársaság esetén 25.000 forint.

A cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli cég esetén 7.000 forint, jogi személyiségű cég esetén pedig 15.000 forint.

Ha a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus okirat formájában küldi meg a cégbíróságnak, a közzétételi költségtérítés összege a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén 5.000 forint, a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelem esetén 3.000 forint.

3. Ügyvédi munkadíj

Szabad megállapodás kérdése, általában 35-100 eFt között alakul várhatóan.


• 2013. március 19., kedd

1. Bejelentés

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni:

  • személyesen az ország bármely okmányirodájában,
  • elektronikus úton ügyfélkapun keresztül

2. Szükséges okmányok

Az okmányirodában történő személyes ügyintézéskor more…


• 2013. január 09., szerda

A 2013. évi naptárrendezés:

2013. augusztus 24., szombat munkanap
2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap

2013. december 7., szombat munkanap
2013. december 24., kedd pihenőnap

2013. december 21., szombat munkanap
2013. december 27., péntek pihenőnap

hosszu-hetvege-2013

Forrás:


Kategória: Egyéb  | Nincs hozzászólás
• 2013. január 09., szerda

Lakásvásárlás illetéke:

A lakásvásárlási illeték 2012-ben még 4 millió forintig 2 %, 4 millió forint felett 4 % volt, ez azonban 2013-tól egykulcsossá alakult és 4 százalékra változott a teljes összeg után. Ez konkrétan 80 ezer forintos plusz illetékterhet jelent minden 4 millió forintnál nagyobb áron történő vétel esetében. Jól járnak az illetéktörvény módosításával azok, more…


Kategória: Hírek | Cimkék: , ,  | Nincs hozzászólás
• 2012. december 26., szerda

Az ÁFA törvény számlázásra vonatkozó előírásai  2013. január 1-jétől jelentősen módosultak.

A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)

A vevő adószámának első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a számlán abban az esetben, ha a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja

a 2 000 000 forintot.

Ezt csak a belföldön letelepedett adóalanyra írja elő kötelezően a törvény, a belföldön nem letelepedett („csak” áfa regisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező, azonban  ez – ezesetben is, mint bármely más kötelező adattartalmon kívüli információ feltüntetése – lehetőségként adott az adóalany számára.

Az Art. 31/B. §-a szerinti nyilatkozattételi kötelezettség azonban a feltételek fennállása esetén valamennyi belföldön nyilvántartásba vett  áfa alanyra vonatkozik függetlenül attól, hogy  belföldön letelepedett-e.

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést annak az áfa alanynak kell feltüntetni a számlán, aki/amely adóalany az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választotta, és az olyan számlán kell feltüntetni, amelyet a pénzforgalmi elszámolás időszakában általa belföldön teljesített olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsát ki, mely után az általa fizetendő adót az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzforgalmi szemléletben állapítja meg.

Az „önszámlázás” kifejezés

Az Áfa tv. 169. § l) pontja alapján az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a vevő állítja ki. (A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany helyett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva.) Az „önszámlázás” kifejezést a feltételek megléte esetén akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, ha a teljesítésre kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és akkor is, ha a teljesítésre kötelezett külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany.

Egyéb, kötelezően alkalmazandó kifejezések

Az Áfa tv. 169. § n) pontja értelmében, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a „fordított adózás” kifejezést, a p) pontja értelmében az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezést, a q) pontja értelmében pedig az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést kötelező a számlára rávezetni.

Fontos, hogy az idézőjelben szereplő, az előzőekben részletesen bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven, hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven kell feltüntetni (pl. angol/német/francia nyelv használata esetében a megfelelő kifejezések „fordított adózás” esetén „Reverse charge/ Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers / Autoliquidation”, „pénzforgalmi elszámolás” esetén „Cash accounting/ Besteuerung nach vereinnahmten Entgelten‘ (Kassenbuchführung)/ Comptabilité de caisse”,  „önszámlázás” esetén pedig „Self-billing/Gutschrift/Autofacturation”).


• 2012. október 16., kedd

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

Az adóalanyiság egyszerű bejelentéssel – mégpedig a bejelentést követő hónap első napjával – jön létre.

Az adónak a tevékenységét kezdő vállalkozás is alanya lehet.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette.

Megszűnik viszont – többek között akkor – az adóalanyiság, ha

  • a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg;
  • a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti;
  • (a naptári negyedév utolsó napjával), a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 500 ezer forintot;

Az adóalanyiság megszűnésétől számított két naptári évig az adóalanyiság ismételten nem választható.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki (vagy akik) bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett személyes közreműködéssel részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

E szabály megsértése esetén a személyesen közreműködő tagot be nem jelentett alkalmazottnak kell tekinteni.

Egy fő kisadózóként történő bejelentése egyébként feltétele az adóalanyiságnak.

Az említett bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e?

Az adó mértéke:

  • a főállású kisadózó után havi 50.000 forint, míg
  • a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 forint

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Amennyiben az egyéni vállalkozó kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, erre a hónapra tételes adót nem fizet.

Az említett adót a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizeti.

A kisadózó vállalkozás naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.

Ezek után nézzük, hogy ezzel az adóval a vállalkozás milyen kötelezettségeket tudhat le?

  • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  •  társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

Értelemszerűen nem mentesül viszont a kisadózó vállalkozás a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

Ami a kisadózók társadalombiztosítási jogállását illeti:

–          a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatási törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, míg

–          a nem főállású kisadózó viszont e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak és társadalombiztosítási, illetve álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Más jogszabályok alkalmazásában (különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából) a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételre tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

A kisadózó vállalkozást természetesen terheli a nyugta- számlaadási kötelezettség azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”.

 


Kategória: Hírek | Cimkék: , ,  | Nincs hozzászólás
• 2012. október 15., hétfő

Kategória: Nyomtatványok | Cimkék: , , , ,  | Nincs hozzászólás
• 2012. október 15., hétfő

A Verzió Könyvelőiroda hivatalos, teljes cégneve:
801.Verzió Könyvelő-, Kereskedelmi- és Szolgáltató Iroda 

Telephely: A vállalkozás központi irodája 1990-től kis kitérőkkel Gazdagréten van. 2012-tól a tevékenységet már Soroksáron és Budafokon is végezzük.
Működés:
Ez a vállalkozás 1990-óta működik változatlan formában, kezdetben csak saját magam, később egyre bővülő létszámmal láttuk el munkánkat.
Tevékenység:
A vállalkozás fő tevékenysége: számviteli szolgáltatás, de e tevékenység szerves része természetesen a:
• bérszámfejtés,
• vállalkozáshoz kapcsolódó helyi adók,
• a cégalapítás, módosítások, cégképviselet,

2003-tól tevékenységünk ingatlanforgalmazással, ingatlan értékbecsléssel bővült.
Tagjai vagyunk a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének. Felelősségbiztosítónk a Generali-Providencia Biztosító Rt. A könyvelést, az eszköznyilvántartást és a bérszámfejtést a TenSoft Kft szoftverével végezzük, munkánkban segítségünkre van még a Complex jogtár és az Önadózó szaklap is.
Oldalainkon a cég bemutatásán túl számos hasznos információt talál, letölthet nyomtatványokat, űrlapokat, szakmai oldalakra kalauzolja a link gyűjtemény, és kikapcsolódásképpen a szabadidős oldalainkat ajánlom.